Richard Gray előszava Wil de Veer "DE AMERICAN STAFFORDSHIRE TERRIER IN NEDERLAND DEEL II" című könyvéhez.

"Világunk változik, mezőgazdasági kultúrából egyre inkább kertvárosi kultúrává alakul. Korábban az emberek és állataik szoros közösségekben éltek együtt egymással. A kutyáknak feladatuk volt, amivel az embert szolgálták, és az emberek sokkal jobban megértették a kutyákat, mint manapság. A gyerekek úgy nőttek fel, hogy láthatták az állatokat megszületni, felnőni, majd meghalni. Ebben az időben megbíztak a kutyákban, mert ismerték őket - manapság inkább a gyanakvás a jellemző velük szemben, ami a kutyák meg nem értéséből, és a tőlük való eltávolodásból fakad.

A múltban egy tenyésztő a kutya tulajdonságaira alapozva tervezte az almokat, és ezekre a tulajdonságokra más is alapozhatott. Minden fajtának megvolt a maga speciális feladata, és bizonyos fajtáknak, mint a miénknek is, volt egy alapfunkciója, ugyanakkor mindenes kutyák voltak. Ezek a nagyszerű kutyák el tudtak látni többféle feladatot is: elkapták a vaddisznót, vagy a jószágra felügyeltek, és még a kölyköket is gondozták.

Ezeket a kutyákat stabil temperamentum jellemezte, és makkegészségesek voltak -

és ezen senki nem akart változtatni. Időnként a fajtajelleg tekintetében voltak hiányosságok, de a kutyák idegzete stabil volt, és ellátták a feladatukat. Amikor fajtánk belépett az AKC soraiba, sokan a régi tenyésztők közül nem csatlakoztak, mert attól tartottak, hogy a show orientált emberek tönkreteszik a fajtát. Mindenesetre a legtöbben azok közül, akik a "nagyszerű öreg fajtát" behozták az AKC-be, úgy vélték, hogy a tenyésztésnek a fajta azon tulajdonságán kell alapulnia, hogy képes az emberrel és az ember kedvéért dolgozni.

Az amstaff tenyésztők fokozatosan egyre jobb eredményeket értek el a show világában. Amikor én kezdtem kiállítani, az első három évben csak két kutyát ismertem, akik csoportban helyezést értek el. Aztán a ’70-es években felgyorsultak az események a show ringekben. Megdőlt Knight Crusader rekordja, egy év alatt két amstaff nyert BIS-t. Aztán X-Pert Brindle Biff legjobb örökítő rekordja dőlt meg. Fogalmam sincs, ki lehet minden idők legnagyszerűbb show kutyája. (Ez a kérdés nagyjából olyan, mintha azon vitatkoznánk, ki volt a legjobb bokszoló, Mohammed Ali vagy Joe Louis.)

A különböző idők és helyzetek a bírálatok változását vonják maguk után. Ha ennyire azon igyekszünk, hogy kitenyésszük a tökéletes show-kutyát, közben megfeledkezhetünk azon különleges tulajdonságok némelyikéről, melyek eredetileg megszerettették velünk a fajtát. A mai tenyésztőké – a miénk – a felelősség, hogy olyan kutyákat tenyésszünk, melyeknek harmonikus a mozgása, jó a felső vonala, frontja és hátulsó része, típusos a feje és jó a tömege (anélkül, hogy túlsúlyos lenne), és jól tűzött a farka. De mindenekelőtt a mentális egészséget és a Közmondásos Bátorságot előtérbe helyezve kell tenyésztenünk. Nem akarunk pusztán szép kutyákat, akik képtelenek arra, hogy a család jó barátai legyenek, vagy akár jó szomszédok egy közösségben.

Végszóként: tenyésszetek egészséges fizikumú amstaffokat, akik jól szerepelnek a ringben, de soha ne feledkezzetek meg a mentális egészség fontosságáról! Az amstaffok intelligensek, és szeretnek dolgozni. A ringdresszúra mellett támogassátok az engedelmességi kiképzést is. Fajtánk létjogosultsága annyira vitatott manapság, hogy csak egy mentálisan egészséges, stabil vézenű kutyának van esélye a túlélésre ebben a világban, mely nem érti meg őt.

A fenti sorokat Richard Gray, az STCA akkori elnöke, a "nagy öreg" tenyésztők egyike 2000 környékén írta, és szavai még mindig aktuálisak, illetve azt hiszem örök érvényűek. Nekem nagyon tetszik, és úgy gondolom, sok tenyésztő megszívlelhetné a gondolatait kis hazánkban is

FCI -Standard Nr.286 / 01.12.1997/ GB

EREDET: U.S.A.

AZ ÉRVÉNYES EREDETI STANDARD KIADÁSÁNAK IDŐPONTJA: 03.09.1996.

FCI. BESOROLÁS : 3. Fajtacsoport Terrierek. 3 osztály Bull típusú Terrierek.

Munkavizsga nélkül

Általános megjelenés : Az Amerikai Staffordshire Terrierből áradnia kell az erőnek, izmosnak kell lennie, de emellett meg kell őriznie fürgeségét, eleganciáját, környezetével szemben élénknek kell lennie. Középméretű, igen erőteljes felépítésű kutya, nem lehet hosszú lábú vagy túl finom vonalú.

Bátorsága közmondásos.

FEJ : Közepesen hosszú , deep tought

AGYKOPONYAI TÁJÉK:

Koponya: domború

Stop: Kifejezett

ARCORRI TÁJÉK :

Orrtükör: Definiáltan fekete

Orr: Közepesen hosszú , gömbölyű felsőrésze, amely hirtelen esik a szemek felé.

Ajkak: Zártak és szorosak, nem lehetnek lazák

Állkapocs, és fogak: Jól definiáltak, óllos harapás Az állkapcsok erős fogását biztosító rágóizmok kidomborodnak, ezzel együtt összetéveszthetetlen jelleget kölcsönözve az amstaff fejének.

Pofa: Nagyon kifejezett pofa izomzat.

Szemek: Sötét , kerek, mélyen a koponyában egymástól távol helyezkedjenek el. Nem lehet rózsaszín szemhéj.

Fülek: Magasan tűzöttek, Kupírozva vagy kupírozatlanul, az utóbbi preferálva. A kupírozatlan fülek legyenek rövidek és rózsa fülek. Teljesen lógó fülek, un. tehénfülek büntetendőek.

NYAK: Erős, száraz, elkeskenyedik a vállaktól a koponya irányába, lebernyegektől mentes, közepesen hosszú.

Törzs:

Felsővonal: A hát különösen rövid. Enyhén ívelt a martól a far felé.

Ágyék: Kissé felhúzott

Mellkas: Mély és kerek. Jól egymáshoz illeszkedő, mély bordák.

Farok:

Rövid összehasonlítva a testtel. Alul tűzött a vége felé elkeskenyedő, nem lehet kunkorodó vagy visszahajló. Nem lehet csonkolt.

VÉGTAGOK:

MELLSŐRÉSZ: Mellső lábak egyenesek, nagy kerek csontokkal. Elég szélesre állítva A mellkas igen széles a mellső lábak között.

Vállak: Erősek és izmosak, a mar széles és ívelt.

Csüd: Egyenesen álló

HÁTSÓ RÉSZ: Jól izmolt

Combok: Elég mélyek, ne forduljanak semmere ki.

MANCS: Közepes méretű , legyen jól zárt és kerek

MOZGÁS: Erőt sugárzó, dinamikus és ruganyos

SZŐRZET:

SZŐR: Rövid, tömött, tapintásra sima, kemény

SZÍN: Minden szín elfogadott, egy színben vagy foltozottan, kivéve a teljesen fehér ( ahol a kutya bőr felületének 80 százaléka vagy nagyobb része fehér) , a black and tan, illetve a mályvaszín.

MÉRET: A magasság és a súly álljon mindig arányban egymással. Az ideális marmagasság kanoknál: 46-48 cm a szukáknál pedig 43-46 cm.

HIBÁK : Minden az előbbiektől való eltérés hiba, amelynek megítélése az eltérés mértékétől függ.

. Dudley orr

. Alul csapott, vagy túlcsapott ajkak

. Világos szemek

. Rózsaszín szemhéj

. Túl hosszú vagy rosszul hordott farok

MEGJEGYZÉS : A kanoknál a herezacskóban két jól láthatóan leereszkedett herének kell lennie.